ひらがな・カタカナ
Hiragana és Katakana
Amikor valaki elkezd japánul tanulni, az első nagy meglepetés az, hogy nem egy, hanem rögtön két szótagábécével találkozik. Bár elsőre ijesztőnek tűnhet, a rendszer valójában rendkívül logikus és megkönnyíti az olvasást.
Miért van két „ábécé”?
A japán nyelv nem használ szóközöket. A különböző írásmódok (a két kana és a kínai eredetű kandzsi írásjegyek) vizuális támpontokat adnak: segítik a szemnek elkülöníteni, hol ér véget egy szó, és hol kezdődik a nyelvtan.
Hiragana 平仮名
Ez a japán írás „lelke”. Ezt használják az ősi japán szavakhoz, a ragokhoz, az igekötőkhöz és minden olyan nyelvtani elemhez, amire nincs külön kandzsi.
Katakana 片仮名
Ez a „technikai” ábécé. Elsődleges feladata a külföldi eredetű szavak és nevek leírása, illetve a hangsúlyozás.
GODZSÚON 五十音
Az alapjelekA japán szótagábécé alapköve, jelentése: „ötven hang” – de ebből ma már csak 46 van használatban. Kattints a karakterekre az eredetük megtekintéséhez!
Kiejtési útmutató:• Az あ oszlop hangjait a magyar helyesírás szerint "a"-nak írjuk, de a kiejtés közelebb van egy rövid, nyílt "á" hanghoz.
• Az う oszlop hangjait "u"-nak írjuk, de a kiejtése ajakkerekítés nélkül, az "u" és az "ü" hang között képződik.
Hosszú magánhangzók jelölése:• Hiraganában az あ, い, う karaktereket egyszerűen megduplázzuk (pl. ああ = á, いい = í).
• Az え után い kerül (えい = elnyújtott é-szerű hang), az O hangot pedig az う nyújtja meg (おう = ó).
• Katakana esetében szimplán egy nyújtóvonalat (ー) teszünk a hang után (pl. アー = á, オー = ó).
Mássalhangzó-kettőzés:• A következő mássalhangzót egy kis méretű っ (katakanánál ッ) jellel duplázzuk meg (pl. がっこう = gakkó - iskola). Fontos, hogy ezt ne téveszd össze a normál méretű つ/ツ karakterekkel!
あ・ア a | い・イ i | う・ウ u | え・エ e | お・オ o |
か・カ ka | き・キ ki | く・ク ku | け・ケ ke | こ・コ ko |
さ・サ sza(sa) | し・シ si(shi) | す・ス szu(su) | せ・セ sze(se) | そ・ソ szo(so) |
た・タ ta | ち・チ csi(chi) | つ・ツ cu(tsu) | て・テ te | と・ト to |
な・ナ na | に・ニ ni | ぬ・ヌ nu | ね・ネ ne | の・ノ no |
は・ハ ha | ひ・ヒ hi | ふ・フ fu | へ・ヘ he | ほ・ホ ho |
ま・マ ma | み・ミ mi | む・ム mu | め・メ me | も・モ mo |
や・ヤ ja(ya) | ゆ・ユ ju(yu) | よ・ヨ jo(yo) | ||
ら・ラ ra | り・リ ri | る・ル ru | れ・レ re | ろ・ロ ro |
わ・ワ va(wa) | を・ヲ o | |||
ん・ン n |
DAKUTEN 濁点
Zöngésítés és hangmódosításA japán írásrendszerben a 濁点 (dakuten), azaz a két kis vonás (˝), illetve a 半濁点 (handakuten), azaz a kis kör (˚) későbbi fejlesztések a zöngés és p-hangú variációk tiszta jelölésére:
- A か (k) sorból zöngés g sor lesz.
- A さ (sz) sorból zöngés dz / z sor lesz. (A じ és a ず kiejtése ma már megegyezik a だ sor azonos tagjaival).
- A た (t) sorból zöngés d sor lesz. A modern nyelven belül a ぢ és づ használata ritka, leginkább összetett szavakban maradt meg.
- A は (h) sorból dakutennel b sor, míg handakutennel (körrel) kemény, zöngétlen p sor képződik.
が・ガ ga | ぎ・ギ gi | ぐ・グ gu | げ・ゲ ge | ご・ゴ go |
ざ・ザ dza(za) | じ・ジ dzsi(ji) | ず・ズ dzu(zu) | ぜ・ゼ dze(ze) | ぞ・ゾ dzo(zo) |
だ・ダ da | ぢ・ヂ dzsi(ji) | づ・ヅ dzu(zu) | で・デ de | ど・ド do |
ば・バ ba | び・ビ bi | ぶ・ブ bu | べ・ベ be | ぼ・ボ bo |
ぱ・パ pa | ぴ・ピ pi | ぷ・プ pu | ぺ・ペ pe | ぽ・ポ po |
JÓON 拗音
Összetett hangzókEzeket a szótagokat két különböző kana karakter együttes összekapcsolásával hozzuk létre.
Az alap karaktert követő kisméretű ゃ, ゅ, ょ (illetve katakana párjaik: ャ, ュ, ョ) nem különálló hangként funkcionálnak, hanem az előttük álló mássalhangzó kiejtését módosítják egyetlen lágy, palatizált egységgé (hasonlóan a magyar kétjegyű betűk logikájához).
きゃ・キャ kja(kya) | きゅ・キュ kju(kyu) | きょ・キョ kjo(kyo) |
しゃ・シャ sa(sha) | しゅ・シュ su(shu) | しょ・ショ so(sho) |
ちゃ・チャ csa(cha) | ちゅ・チュ csu(chu) | ちょ・チョ cso(cho) |
にゃ・ニャ nya | にゅ・ニュ nyu | にょ・ニョ nyo |
ひゃ・ヒャ hja(hya) | ひゅ・ヒュ hju(hyu) | ひょ・ヒョ hjo(hyo) |
みゃ・ミャ mja(mya) | みゅ・ミュ mju(myu) | みょ・ミョ mjo(myo) |
りゃ・リャ rja(rya) | りゅ・リュ rju(ryu) | りょ・リョ rjo(ryo) |
ぎゃ・ギャ gja(gya) | ぎゅ・ギュ gju(gyu) | ぎょ・ギョ gjo(gyo) |
じゃ・ジャ dzsa(ja) | じゅ・ジュ dzsu(ju) | じょ・ジョ dzso(jo) |
びゃ・ビャ bja(bya) | びゅ・ビュ bju(byu) | びょ・ビョ bjo(byo) |
ぴゃ・ピャ pja(pya) | ぴゅ・ピュ pju(pyu) | ぴょ・ピョ pjo(pyo) |